Méltatlan lehet hivatására a Kúria főbírája – Devizahiteles-ügyek (MNO)

Különös etikai állásfoglalást tett közzé honlapján a minap az Országos Bírói Tanács (OBT). Ennek alapján akár Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője is méltatlan lehet a bírói hivatás gyakorlására. A testület állásfoglalásában az olvasható: „A bírói hivatáshoz méltatlan annak a bírónak vagy bírósági vezetőnek a magatartása, aki a nyilvánosság előtt illeti általánosságban negatív kritikával a bírósági eljárások résztvevőit, illetve bármely más szakmai csoportot.”

Ominózus kijelentés: Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon – fogalmazott Wellmann György tegnap reggel a Kiskörúton.

A bírói tanács állásfoglalásából kiderül, hogy ez a magatartás egyértelműen etikátlan. A felsorolt példák ugyanis általánosító módon fogalmaznak meg előítéletet, ezáltal sértik az emberi méltóságot, továbbá a felek közötti különbségtétel látszatát keltik. Ráadásul az OBT hangsúlyozta, hogy amennyiben bírósági vezető kapcsán vetődik fel a szóban forgó magatartás, annak még nagyobb a jelentősége. Ugyanakkor a tanács véleménye jogkövetkezménnyel nem jár a főbíróra nézve, legfeljebb erkölcsi szempontból lehet aggályos. Tavaly egyébként bírák, devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek és adósok is követelték Wellmann György azonnali távozását azután, hogy a bírósági vezető egy vitatott levelet küldött a Magyar Bankszövetségnek. A kollégiumvezető a szervezet panaszára válaszolt, jelezve, hogy az általuk kifogásolt – a Kúria tanácsa által hozott – ítéletet nem tartja irányadónak. Mint írta, intézkedésére az adósoknak kedvező határozat már nem szerepel a legfőbb bírói testület honlapján, mert az szerinte ellentétes a bíróság korábban hozott jogegységi határozatával.

A kollégiumvezető egyben megígérte a bankszövetségnek, hogy az érintett tanács a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához.

A felháborodott jogászok szerint a dokumentum alapján a kúriai tisztviselő személyes, informális kapcsolata a bankszövetség vezetőivel önmagában kizárja, hogy képviselni tudja a pártatlanság elvét. Kiemelték: „azzal, hogy a bíró mindezt ilyen nyilvánvalóan jogellenes formában ki is fejtette, maga biztosítja Magyarország polgárait arról, hogy bizonyos személyes érdekek mentén nem engedi a törvényeket s azok célját és szellemiségét a kúriai bírósági ítélkezésben érvényre juttatni.”