Ősminőségek – a négy Elem

Az ősminőségek Morin (középkori híres asztrológus, Richelieu bíboros udvari asztrológusa 1583-1656), és Selva alapján:

Ezek megismerése főleg az egészségügyi asztrológiában válik fontossá!

Az ősminőségek kétszer két ellentétpárból állnak, amik alapjai voltak az ókori filozófia gondolkodásának is.

Ezek a következők:

Meleg, Száraz, Nedves, Hideg

Anyagi szinten

a  meleg mozgékonyságot, kiterjedésre való hajlamot

a hideg tartást, összehúzódásra való hajlamot

a nedves folyékonyságot (nem folyadék!), gyorsulási erőt, rugalmasságot

a száraz feszültséget, merevséget jelent.

Életfolyamat szintjén


A meleg
éltető erőt jelent. Kimutatható a sejtekbe zárt életerőben. A centrifugális mozgás jellemző rá. Ez a középpontból a kerületen át a távolba, végtelenbe való törekvést jelent. Ez egy erőt adó elv.

A nedvesre a rugalmas alkalmazkodás jellemző. Dolga a hideggel együttműködve az életerő szállítása, tárolása és elosztása a nedveken keresztül. A szárazzal együttműködve az idegrendszer vezető képességét adja.

A szárazra a testi erők sűrűsödése és feszültsége jellemző. Ő az ingerek okozója a testben. Az inger a gyúlékony természetű meleg, és az ideges hideg közötti a feszültségből adódik. A testnedvek sűrűsödése által az anyagcsere folyamatok elfojtására törekszik.

A hidegre a be-és összehúzódás, a centripetális mozgás jellemző, amikor a kerület felől, a távolitól, a határtalantól a középpont, a belső felé való törekvés van jelen. Mindenfajta felhalmozásra, csoportosulásra való igyekezet van benne. A szerves meleg, az életteliség csökkentése, általános petyhüdtség jellemzi.

Az ellentétpárok egymásra hatása

A meleg és nedves: Mozgás, táplálkozás, megújulás, szaporodás: élet.

Itt a nedves vonzóan és mérséklően hat a melegre. A meleg uralkodni törekszik a nedves fölött és megpróbálja csökkenteni annak befolyását.

Hideg és száraz: Az anyagcsere produktumainak megtartása és visszatartása. Kövesedés összehúzódás által: halál.

Az élő szervezetben az élet és a halál örökös körforgásban van egymással, és egyik sem törekedhet túlsúlyra anélkül, hogy betegség ne jönne létre.

Meleg és száraz: Az életet adás túlzásai. Túl magas szerves hőmérséklet. Az anyagcsere túlzott hevessége.

Nedves és hideg: Tipikus megjelenési formája a víz. Túlzott hajlamosság a vizes és fehérjét tartalmazó elemekre. Túlzott kiválasztás minden mirigyből. Nyálka és vérvíz túlzott képződése. Az anyagcsere folyamatok lelassulása.

Meleg és hideg, és a nedves és a száraz együttes jelenléte esetén, az ellentét miatt a kölcsönös bénultság és feloldódás, vagy kiegészítődés fordulhat elő.

Nagyon fontos kihangsúlyozni azt, hogy az élő szervezet normális működéséhez mind a négy elv tevékenységére szükség van.

Ha egyik minőség túlsúlyban van az egyensúly rovására, akkor beteges állapot alakulhat ki.

Fizikai szint

Meleg: telt, izmos érintésre meleg, jó színű bőr, ragyogó.

Nedves: kerekded, elmosódó körvonalak, laza rostok, halovány, vékony bőr.

Hideg: sovány, érintésre hideg, a bőr matt, elefántcsont színű.

Száraz: élesen kihangsúlyozott formák, feszes rostok, érintésre durva, barna bőr, szinte napbarnított.

Lélekszint, lelki sík, asztrál szint

A négy energia befolyása a lelki szintre történő hatása, a következő lelki tulajdonságokat adja az embernek.

Meleg: A lélekben a központot elhagyó mozgást vált ki, melyet mindig személyes akarat kísér, és mozgékonyságot teremt a szó aktív értelmében. Megjelenik, mint kezdeményező, ösztönző, serkentő lökés.

Hideg: Legfőbb tulajdonsága az összehúzódás. Meghatározó szerepe van minden összehúzódásban, sűrűsödésben, védekezésben, és központ felé törekvő reflexmozgást idéz elő. A tétlenséget, az ellenállást, és az érzéketlenséget célozza meg. A nehézkesség, lassúság, mélység van benne, be- és felszívó képességet ad a lélek számára.

Nedves: Nőies passzív elv. Érzékeny, puha, és képlékeny, lehetővé teszi a hajlékonyságot és a mozgékonyságot a szó passzív értelmében. Önmagában formátlan, előnyben részesíti a sokféleséget. Neki köszönhetők a külső ingerekre történő, lelki megnyilvánulások, benyomások. Összességében lélekre ható csillapító, mérséklő hatása van ennek az ősminőségnek

Száraz: Az erők ellentétes feszültségét adja. Befolyása alatt a lelki alkat határozott lesz, a pontossággal, élességgel, makacssággal társul, tűz párosításával hevesség vonásait mutatja.

Feszítő jellegű energiát hordoz. Mivel minden túlfeszítettséget, minden mértéktelenséget szükségképpen fellazulás követ, ezért az ember tulajdonságához a száraz őselv a hirtelen, pattogó jelleget adja.

Az elvek előnyös tulajdonságai:

Meleg: előnyös az ösztönös, intuitív fejlődésre.

Hideg: a gondolkodásra és megfontoltságra,

Nedves: érzékelésre és befogadásra,

Száraz: a szenvedélyes fejlődésre jó hatású.

Embertársainkhoz való viszonyhoz a következő hajlamokat adják az őselemek:

Meleg: azon fáradozik, hogy saját énjével aktívan áthatoljon a másikon. A meleg befolyását mindenki felismerheti ott, ahol tetterő, lendület, vállalkozó szellem, életteliség van. Ilyenkor az ember az impulzusokat követi, és a szív uralkodik az értelmen. Derű, optimizmus, lelkesedés uralkodik.

Hideg: a saját énje által felszívja a másikat. A hideg a lassúságból áll, egyéniségét az embertársak energiáiból fejleszti, szinte felszívja azokat önmagába. Itt az agy uralkodik a szív felett.

Nedves: a másikkal összekapcsolódni passzív odaadással és összeolvadással. A nedvesség finom érzésű, álmodozó, félénk, alázatos, rugalmas természetet ad. Sajáterő hiányában másokhoz csatlakozik, akit példaképnek tekint. Dús fantáziájú, befolyásolható, azonosuló képességeket ad az embernek. Hajlamai változóak, elhanyagolja énjét és összeolvad a másik emberrel. Nagy empátiaképességet fejleszt ki mindenkiben.

Száraz: a saját én uralma a másik fölött.  A száraz általános uralkodási vágyat, heves támadásokat, mértéktelenséget okoz az emberben, ami akaratosságot, kitartást, vasfegyelmet teremthet.

Kiegészítések

Az alapminőségeket inkább érezni kell, mint tudni. Ezek jelentésének a megérzéséhez nyugodtan hagyatkozhatunk a fizikai, kémiai ismeretünkre, és a hétköznapi tapasztalatainkra. A régi emberek is ezekre építették elképzeléseiket. Azok a törvényszerűségek kizárólag az igaziak, amik megjelennek a hétköznapjainkban, és valamilyen módon érzékeinkkel is felfoghatóak. A meleg nem tűz, de mozgékonyságra, tágulásra késztető jelenség. Az a lényege, hogy bármilyen tárgy, lelki folyamat esetén, energia tartalma kifelé áramló irányú potenciális lehetőség. Ez a tűztől általánosabb megközelítés, mert a tűz elemben már van aktivitás, a melegben még nincsen. A száraz feszült töredezettsége szükséges az aktivitás eléréséhez. A száraz elképzelésénél nyugodtan gondolhatunk a száraz hajra, vagy körömre, amik töredeznek, és sprődek. Letörő éles végeik szinte vágnak, szúrnak, kellemetlenek. Egy szúrós, sok szöggel, heggyel teletűzdelt írás is belső lelki feszültségről árulkodik. Ilyen éles hegyes minden száraz tartalom. A Mars esetén a hegyesség, élesség talán képletes is, mert minden öldöklő szerszám éles és hegyes. Minden mozgáshoz kibillent állapot szükséges, és a száraz egy olyan feszültséget kelt a sok hegyes részével, mint a hegyes tükörvégben, vagy a töredezetten öntött üvegpohárban is rejtőzik, ahol már egy érintésre szétrobban az egész. Ilyen feszültséggel teli egy Kos, szúrós alkatú ember is. A meleg mellett a tűz elemhez is szükséges a száraz. Például a kovakő pattintásakor egy ütő erő segítségével feszültséget gerjesztünk a kőben, és ettől a meleg tartalmú anyagban tűz keletkezik. A száraz ősminőségben potenciálisan van meg a mozgáshoz szükséges kibillenés képessége. A száraznak ez a képessége a hideggel való találkozásakor is megjelenik a Föld elemben. A föld is aktív, mozgásra, növekedésre késztető elem, de befogadó módon az, ezért van meg benne az élet lehetősége.

Őselemek

A Tűz a meleg, és a száraz ősminőségéből tevődik össze. Uralkodó ösztöne a becsvágy.

Jellemzői: az igyekezet, türelmetlenség, merészség, gondtalanság, bizalom és önbizalom, féktelenség, hevesség, tapintatlanság, tomboló szenvedély, büszkeség, parancsoló. Lelki képlete a hit, az állítás, és adás.

A Föld a száraz és a hideg ősminőségből áll. Uralkodó ösztöne a tudás.

Jellemzői: a szorgalom erőfeszítés, türelem, nyakasság, okosság, konzervatív szellem, lustaság akkor, ha hideghangsúlyos. A környező világ gondolativá tétele, összegyűjtése, vizsgálata a dolga. Képlete a kételkedés, a tagadás, egoizmus.

A Levegő a nedves és meleg ősminőségéből jön létre, és mozgékonyságot jelez minden tekintetben. Uralkodó ösztöne a szétszóródás. A nedvesnek nincsen köze a vízhez közvetlenül, hanem alkalmazkodó mozgékonyságot, rugalmasságot, kapcsolati képességet jelent. A levegő őselemre jellemző a “szellemesség”, ami szellemi alaptermészetére is utal. Mindenféle közlésre, átadásra, és a befogadás azonnali továbbadására készteti a sok levegős tulajdonságú embert.

A Víz a hideg és a nedvesből áll. A víz legfontosabb jellemzője, hogy minden formát képes kitölteni, összenyomhatatlan, passzívan rugalmas elem. Nem kezdeményez, csak reagál, egészében válaszol az ingerekre. Vizes tulajdonságú emberek fantázia és érzelem dúsak, álmodozók, szeretik a testi kényelmet, a lelki ringatózást.

Őselemek egymáshoz való viszonya

Tűz – Föld:  A tűz felhevíti a földet, és a tűz szárító hatása folytán a föld szárazságtartalmát tovább növeli. Ebből adódóan nő a feszültség benne, lelki életben az idegességre való hajlam.

A föld hideg hatása folytán mérsékli a tüzet, ami lelki értelemben elfojtásokhoz vezethet. Gondoljunk csak a tűzoltók poroltóira. A tűz meleg részének csökkenésével fogy az életerő, és az aktivitás, ami rossz esetben depresszióhoz vezethet.

Tűz – Levegő: ebben az elemi összetételben a tűz meleg része találkozik a levegő meleg részével, és ezáltal mindkettőben növeli a meleg tartalmat. A levegő még mozgékonyabbá válik, de nedvességtartalmának egy részét átadja, kiteszi a tűz szárító hatásának. Együtt egy lobbanékony elegyet alkotnak, de ugyanakkor megmarad egy kevés alkalmazkodó képesség is, ami a nedves ősminőség sajátja. Sokáig tartó együtthatásuk esetén a tűz elem erőszakosabb, aktívabb volta miatt a levegőnek szüksége lehet nedves részének pótlására, mert a tűz erőteljes szárító hatással rendelkezik.

Tűz – Víz: Két nagyon ellentétes tulajdonságú elem találkozik ilyenkor. Egyrészt kiolthatják egymást, ha a száraz kiszárítja a nedveset, a hideg kioltja a meleget. De ha a víz túlsúlyban van a tűzhöz képest, akkor a tűz fel is forralhatja a vizet, ezáltal, mint egy gőzgép jól működhet a két elem egymással.

Föld – Levegő: Ennek a két elemnek a találkozásakor feltétlenül fontos, hogy az arányokkal tisztában legyünk, mert nem mindegy az, hogy a föld milyen fajsúlyú állapotban van jelen. Ha a száraz a hideghez képest erősebb a föld elemében, akkor ezt a sivatagi homokhoz hasonlatos föld állapot, amit a levegő képes megmozgatni. Ha a hideg összehúzó ereje erősebb a föld elemben, akkor kemény ásványként jelenhet meg a földelem, ami esetén a levegőnek esélye sincsen annak megmozgatására.

Föld – Víz: egymásra hatása szintén köztudott dolog, mert termékenyítők, ha egyenlő részben keverednek. A víz nedvességtartalma élővé teszi a földet, ha az élet tűzereje is jelen van benne. Túlzott víz jelenlétekor, élet nélkül csak eróziót okoz számára.

Levegő – Víz: A meleg-nedves levegő találkozik a hideg-nedves vízzel, ami aktív alkalmazkodó képesség kialakulására vezet. A meleg és hideg nem olthatja ki egymást, tökéletesen, mert az egyik hiánya a környezetből azonnal az ellenkezőjét vonzza be. Ha a keverékben a levegő erősen túlsúlyban van, akkor páraként jelenik az meg. Ha a víz van túlsúlyban, akkor habzó vizű tengeri hullám, vagy áramlásként jelenhet meg, mint hasonlat.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük