Mi a szellemi egészség? Beteg-e a társadalom, melyben élünk? – kérdések és kérdések

Mi a szellem?

Az asztrológia a szellemet a levegős elemhez sorolja, ezért az ember esetén a szellemi állapotot alapvetően az ember gondolatainak állapota mutatja meg. Ez az ember beszédében, leírt gondolataiban fejeződik ki a legjobban, de minden cselekedetét befolyásolja a szellemisége. Az emberi összetevők között ezt értelmezik a leginkább különféle módon, ami jó dolog, mert ezáltal sokszínűvé válik a világ.

Számomra, ehhez a részhez tartozik az ember kognitív funkcióján túl az élethez való alapvető gondolati hozzáállása is, a hite, értékrendje, céljai, morális állapota. Az összes olyan tulajdonsága, ami megkülönbözteti az embert a lelkes állattól.

Mi a szellemi egészség?

Nagyon erősen befolyásolja az ember szellemi állapotát a testi, lelki állapota és a társadalmi környezete; de a lényeges az, hogy segítségével képes legyen jól vinni az életét, képes legyen a társadalom által kiszabott módon élni. Szerintem, attól egészséges a szellem, ha minden külső körülménytől függetlenül képes alkotó módon, vagy szemlélődő módon, örömmel élni.

Mi a társadalmi egészség? (közösségi szint-Vízöntő) Az egészséget meghatározó társadalmi környezet

A zseniális jogtudós, Deák Ferenc 1863. március 28-án mondott beszédében így vall a törvények be nem tartásáról:

„…amely országokat s egykor hatalmas birodalmakat belviszályok s erkölcsi hanyatlás végveszélybe döntöttek, azokban mindenütt a törvények be nem tartása volt a baj forrása.

Az egészség nem különíthető el az egészséges közösségi magatartástól. Ezt példázza Deák Ferenc éles megfogalmazása. A közösség az emberek együttműködéséről szól, ezért annak szabályainak betartása is hozzátartozik az egyéni és közösségi élethez. Ha ezek a szabályok már nem jók, nem tükrözik a valóságos érdekeket, akkor értelmes megbeszéléssel újakat kell elfogadni a közösségnek.

Az egészség szempontjából – úgy mint a népeknél is – léteznek egyéni genetikai terheltségek, amik ugyanúgy hajlamosítanak minket a betegségekre, mint a csillagállásaink mutatta jelenségek. A genetika tudományát is ugyanúgy lehet felhasználni determinációra, mint az asztrológiai jóslást, ami önmegvalósító jóslatnak tekinthető, ezért ártalmas jelenségnek tartok. A jóslás gondolati alapja, hogy az ember nem képes felülemelkedni csillagjain, a terheltsége alól.

Tény: A magyar népesség egészségi állapotát tükröző kiemelkedően rossz statisztikai adatok, elemzések hátterében meghúzódó okok között társadalmi, mentálhigiénés és genetikai természetűeket egyaránt találunk. A szív- és érrendszeri megbetegedések, az alkoholizmus, a dohányzás, a neurotikus és pszichoszomatikus kórformák kialakulásában mindhárom fent említett ok szerepet játszik.

Kopp Mária és Skarbski Árpád magatartástudományi kutatásai igen fontos kihívása az a felismerés, hogy a civilizált országokban alapvető egészségügyi veszélyeztető tényező a társadalmon belüli viszonylagos szociális-gazdasági lemaradás. Számos nemzetközi vizsgálat eredményei szerint is mind a halálozás, mind a megbetegedési arányok, mind az észlelt egészségi állapot legfontosabb előrejelzői a társadalmon belüli különbségek. A magatartástudományi kutatás tehát túlmutat a hagyományos egészségi kockázati tényezők vizsgálatán, ezek társadalmi, pszichológiai, magatartási hátterét, meghatározóit elemzi. (Kopp Mária) A szakma kitűnő emberekből áll, csodálatosan jó módszereket találnak ki a társadalmi folyamatok meglátására.

Jó gyakorlati megoldásokat is kidolgoznak, de a döntéshozók nem használják fel az eredményeket, mert csak négyéves ciklusokban gondolkoznak, ami célja a hatalom megragadása, és annak megtartása.

Mi a helyzet, ha a társadalom, amiben él az ember kissé kóros úton jár, ha a közösségi szellem beteg?

  • Kóros dolog-e a kívülállás?
  • Mit tehet az ember társadalmi egészsége érdekében?
  • Minden probléma és feladat legfontosabb része a tény felismerése, aztán a cél kijelölése, majd annak megvalósítása.

Diagnózis: A válasz viszonylag egyszerűnek tűnik, de megvalósítását sok minden nehezíti. Több közösségi tevékenységet kell végeznie mindenkinek, elsősorban ott, ahol él. Ezt kezdeményezni nagyon nehéz dolog, mert mára az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy egy vezető oldja meg a problémájukat.

Iskolai rendszer, mely a kötelező óvodában kezdődik

Ehhez járul hozzá, hogy sok évtizede az iskolai rendszerből kiveszett az önálló gondolkodásra való nevelés gyakorlata. Jó fogyasztókat, engedelmes polgárokat képeznek az iskoláinkban. Lényegében a tanuló egy információkat visszaadó gépezeté változott. Ezt mutatja a tesztek növekvő szerepe. Gyakran a tanítók “tanarak” lettek, akik egy központi információ közvetítés eszközei. (agymosók) A pedagógus emberi értékeire mintha nem lenne igény a vezetés részéről. Ők visszaszorultak a magániskolákba, vagy a művészeti iskolák színvonalát növelik. Mivel a szülők éjjel-nappal dolgoznak, a gyermek közintézmények neveltje lett, ezért sem érzelmi, sem szellemi értelemben nem képesek önálló gondolkodású embereket nevelni. Visszaszorult a művészeti oktatás szerepe, ami az ember női, érzelmi, spirituális részének a növelését adná a gyermeknek. Féloldali embereket nevelnek az iskolában, ezért már a kezdet-kezdetén egészségtelenné válik a szellemi részük. Gondolkodásuk sablonos, magatartásuk követő, és rivalizáló. Nem mernek megkérdőjelezni semmit sem, csak ellenfelek léteznek. A fejlett lelkek lázadnak, akik vagy forradalmárok lesznek, vagy az erőtleneket betegnek nyilvánítják. Ők még emlékeznek arra, hogy földi életükre érkezésük előtt szabad akaratot, önállóságot kaptak, mert elsősorban szellemi lények vagyunk.

Beteges-e a kívülállás?

Megteheti bárki, hogy kívül marad az élete alakításán, de tudnia kell, hogy ezzel lemond élete fontos befolyásolási lehetőségén. Sok minden múlik rajtunk, a mi élethez való hozzáállásunkon.

Sosem szabad elfelejtenünk, hogy elsősorban a magunk életére van a legnagyobb hatásunk.

A közéleti-közösségi ember részt vesz a lakóhelyén lévő közösségi eseményeken, bekapcsolódik például az egészségklubok életébe, énekkarba, közös táncolásokba. Társasági, közös kirándulásokon töltődik fel társai között. Egy-egy finom közös főzés-sütés örömét élvezi.

Nagyon fontos itt az öröm és az élvezet hangsúlya. A háziasszonyoknak üzenem, hogy egy-egy ilyen alkalom ne legyen a tudományunk megmutatásának sikertörténete, az ún. trakta mindenki számára terhes aktusa.

Lehetőleg iktassuk ki a rivalizálásokat, a sorrendállításokat. Ki a legjobb főző-sütő.

Ugyanis a közös ételek fogyasztása alatti hangulatnak van feltöltő, örömszerző szerepe. Vidám játékokkal oldhatjuk a hétköznapok terhes taposómalmának feszültségeit.

A közösségi ember segít a szomszédnak bevásárolni, ha arra nagy szüksége van. Ha meglátja, hogy felfelé bandukol az emelkedőn a szomszéd, felveszi a kocsijába. Vigyáz egy kis időre a szomszéd gyerekére, házára (nyugdíjas) stb. A szomszédok köszönnek egymásnak, megállnak egy kis időre és elbeszélgetnek az életről, élményeiről, bánatairól. A vigasztaló szavaktól megkönnyebbül a lélek, az öröm megosztása sokszorozódik a másik emberben is.

A legfontosabb dolgok sosem a nagy dolgokban jelennek meg, hanem a kicsinek, jelentéktelennek tartott dolgokban.

Lényeg: Részt venni mindenben, amiben csak tudunk, hogy ne elszenvedői, hanem alakítói legyünk életünknek. Képességeink egy részét felajánlani a környezetünknek mindig megtérülő befektetés, elhiheti!!!

Eredmény: Az emberi kapcsolatok javulása, azok örömének átélése miatt. A kölcsönös segítés biztonsága semmi mással nem helyettesíthető. Nem kell hozzá több, mint figyelem és akarat. Sok jó és erős energiát meríthetünk embertársainktól.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük