Három napra világpolitikai gócpont lesz Budapest (index.hu)

A résztvevő országok száma alapján 16+1 néven futó csúcstalálkozóról Matura Tamás elmondta, annak alapja, hogy Kína hat évvel ezelőtt úgy határozott, megkísérel új gazdasági és politikai kapcsolatokat kialakítani Európa azon részével, amely a klasszikus Nyugat-Európa és az orosz befolyási terület között helyezkedik el. Az első, a mostaninál akkor még kisebb szabású Kína-Közép-Európa találkozóra 2011-ben, Budapesten került sor; ennek a találkozónak az eredményeként jött létre 2012-ben a 16+1. Azóta minden évben van egy miniszterelnöki csúcs a tizenhat KKE-ország és Kína között.

A kínai kezdeményezés célja, hogy megerősítse az érintett országokkal fennálló gazdasági kapcsolatait, és emellett a tudományos, technológiai, oktatási, kulturális szférákban is kiterjessze az együttműködést.Nem véletlen, hogy a kormányfői találkozó mellett a másik állandó rendezvény az üzleti fórum, ahol akár több száz kínai és kelet-közép-európai vállalat képviselői találkozhatnak egymással az üzletkötés reményében. Mindeközben számos egyéb területen is új együttműködési hálózatok alakultak ki, létrejött a két fél agytrösztjeit (think tank) összefogó fórum, az egyetemi vezetők és a helyi önkormányzatok rendszeres találkozója, vagy éppen a kínai orvoslást is népszerűsítő egészségügyi együttműködés, mondja Matura.Li Ko-csiang azt nyilatkozta, soha nem voltak ilyen jók a kínai-magyar kapcsolatok, külön dicsérte például a kínai hagyományos gyógyászat terén való együttműködést. És a napokban Magyarország egy regionális kínai tőkebefektetési alaphoz is csatlakozott a jó viszonyt aláhúzandó.

Diplomáciailag mindenképpen sikernek tekinthető, hogy Magyarország (ismét) Kína-Kelet- és Közép-Európa csúcstalálkozót szervezhet. Viszont amint a kínai-magyar kapcsolatokat részletesen áttekintő anyagunkban is írtuk, ezekből a kisebb-nagyobb diplomáciai sikereket eddig nem igazán sikerült kézzel fogható gazdasági eredményekké kovácsolni. Ezzel kapcsolatban Matura Tamás azt mondta, hogy a 16+1 kialakulásakor a politikusok igencsak felfokozták a várakozásokat a kínai gazdasági és üzleti lehetőségekkel kapcsolatban. Számtalan, ma már irreálisnak tűnő bejelentést és célkitűzést fogalmaztak meg mindkét oldalon, amelyek az azóta feltűnő problémák miatt nem, vagy csak alig valósultak meg.

Az általuk alkalmazni kívánt együttműködési modell nagyjából úgy néz ki, hogy piaci kamatozással ajánlanak hiteleket infrastruktúra-fejlesztésre, a beruházásokat pedig kínai vállalatokkal végeztetnék el. Ez ugyan bevált a forráshiánnyal és a kivitelezéshez szükséges technológiai és kapacitáshiánnyal küzdő harmadik világban, de a globális összehasonlításban fejlettnek számító közép-európai uniós tagállamokban bukásra volt ítélve, hiszen a vissza nem térítendő uniós fejlesztési alapokhoz képest nem volt csábító.

Matura Tamás szerint azért a fentiek dacára számos eredményt is hozott a 16+1 projekt, csakhogy nem néhány látványos nagy bejelentés, hanem a politikusok és a média által sokkal kevésbé kedvelt apró lépések formájában. hiszen a politikusok szerepe annyi volt, hogy megnyissák a kapukat, azonban a tényleges munkát már a két térség gazdasági, üzleti, tudományos, oktatási vagy éppen kulturális szereplőinek kell elvégezni. A valódi feladat pedig nem a nagy bejelentésekről, hanem a napi szintű favágásról szól, amelynek csak hosszabb távon jelenik meg a hatása, mondta a Kína-kutató.