Kína és Oroszország előkészíti kilépését a dollárrendszerből. (Lovas István)
Kína és Oroszország konkrét előkészületeket tesz, hogy kiszálljanak a dollár-rendszerből, kezdi beszámolóját a független német gazdasági-politikai hírportál. Amerikai állampapírokat adnak el és növelik aranytartalékukat. Ezen túlmenően Oroszország már felkészült saját fizetési rendszerével,hogy a nemzetközi SWIFT-rendszertől függetlenítse magát.
Oroszország februárban aranykészletét 9,3 tonnával növelte. Ennek teljes mennyisége jelenleg 1650 tonna, mint az látható a World Gold Council (Világ Arany Tanács) adataiból. Csak tavaly novembere óta az orosz központi bank 72 tonnával növelte készletét. Ennek ellenkezője látható az amerikai államkötvények, az úgynevezett „treasuries” terén. Oroszország 2014 óta 60 milliárd dollár értékű ilyen papírokat dobott a piacra, mint azt a Bloomberg jelentette. Az eladási hullám ahhoz vezetett, hogy Oroszország már nem tartozik az USA tíz legnagyobb hitelezőjéhez.
Hasonló folyamatok játszódnak le Kína esetében. A pekingi kormány is a múltban nagy és folyamatos aranyvásárlással hívta fel magára a figyelmet és építette le amerikai állampapír állományát. Hivatalos adatok szerint a kínaiaknak több mint 1800 tonna aranyuk van. 2014 óta Kína 300 milliárd értékű amerikai államkötvényt adott el és 775 tonna aranyat vásárolt. E közben Kína Japán mögé került az USA legnagyobb hitelezőinek rangsorában.
Mindkét ország stratégiája elfordulást jelent a dollár-rendszertől, azaz a világ vezető valutarendszerétől. Az amerikai állampapírok eladása elsősorban ahhoz vezet, hogy az amerikai kormánnyal szembeni követeléseket leépítik. Ez csökkenti a pénzügyi bukás kockázatát abban az esetben, ha az Egyesült Államok nem fizet. Tekintettel az Egyesült Államok rendkívüli mértékű eladósodottságára és az adóssági küszöb újbóli beiktatására ez a lépés óvintézkedésnek számít.
Az arany felé történő átállás ezen kívül világos jele annak, hogy mindkét ország kormánya az egyetemesen érvényes „arany valutára” tesznek, amelynek alkalmazása semmiféle idegen ország joghatósága alá nem esik, ellentétben például a dollárral. E közben Oroszország a legnagyobb aranykészlettel rendelkező országok hatodik helyére került. Az orosz központi banknak az elmúlt hónap új vásárlása nyomán 1208,23 tonna aranykészlete van. Annak ellenére, hogy az orosz gazdaság strukturálisan gyenge, az ország monetáris alapjai szilárdak.
Oroszország eladósodottsági aránya alacsony. A devizatartalékban az arany részesedése tíz százalék. Ugyanakkor Oroszországnak finanszíroznia kell a drága szíriai háborút és ezen kívül a globális fegyverkezési versenyben lépést kell tudni tartania. Az országnak erőforrásokra alapuló gazdasága van, és aranytartalékának növelésével a rubelt igyekszik alátámasztani. Egy aranyfedezetű rubelnek a bevezetése már nem valószínűtlen, hanem az eddigi lépések logikai folytatása lenne.
Kína ugyanezt a trendet követheti. Ami a világdeviza-rendszerben hasadást eredményezhet. Ha az USA-ban ennek következtében meglódulna az infláció, mivel nagy mennyiségű, keresethiányos dollár áramlana át az Atlanti-óceánon és elönteni az amerikai piacot. Már most is inflációveszély van, és ezért a Fed meg is tette az első lépéseket a kamatfordulathoz a bizonytalan konjunkturális kilátások miatt.
