A 21. század legnagyobb környezeti kihívása

Napjainkban a globális éghajlatváltozás erősödő hatásai, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakrabban fordulnak elő, a következmények az élet szinte minden területén tapasztalhatók. A mezőgazdaságban jelentős károkkal kell számolni, szaporodnak az erdőtüzek, egyes országokban az éghajlatváltozás miatt vízhiány léphet fel, és ennek nyomán menekülthullámok alakulhatnak ki. Egy nemzetközi kutatócsoport riasztó adatai is alátámasztják ezt a veszélyt: a földfelszín legalább huszonöt százaléka sokkal szárazabb lesz, ha nem sikerül a klímavédelmi célokat teljesíteni, egyes területeken pedig milliókkal nőhet azok száma, akiket árvíz fenyegethet.

Ráadásul a klímaváltozás súlyos hatással van az emberek egészségére is. Számos olyan egészségügyi kockázat létezik, amely a globális felmelegedés fokozódásával tovább súlyosbodik, különösen a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet

2017. júliusi előrejelzése szerint 2030 és 2050 között évente várhatóan negyedmillió ember halála lesz köthető az éghajlatváltozás következményeihez. 

A klímaváltozás elleni harc a 21. század legnagyobb környezeti kihívása, amelyre csak globális összefogással lehet pozitív választ adni. A célok elérése érdekében az egyes országoknak radikálisan csökkenteniük kell a felmelegedés fő okozói, a szén-, olaj- és gázerőművek termelését.

A klímavédelem érdekében rendkívül fontos olyan technológiák használata, amelyek alkalmazásával radikálisan csökkenteni lehet a globális szén-dioxid-kibocsátást. A villamosenergia-termelést illetően a szakemberek egyetértenek abban, hogy az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van, mint kibocsátásmentes áramtermelési módokra.