Hazánk lesz az új Kínai selyemút egyik csomópontja (Magyar Idők)
Kína térségünk iránti érdeklődése nem meglepő, része a kelet-ázsiai birodalom általános Európa-stratégiájának. Ennek keretében Kína a kontinens kulcsországaiban stratégiai beruházásokat hajt végre, a perifériákon pedig nagy infrastruktúra-fejlesztési projektekbe fogott. A gyorsan fejlődő Kelet-Európát az alacsonyabb akvizíciós árak, a kedvezményes hitelek iránti igény, a költséghatékonyan üzemeltethető humán tőke, a kínai befektetőknek biztosított kedvezmények és stratégiai elhelyezkedése teszi vonzóvá Peking számára. A 16+1 két- és többoldalú együttműködési keret kedvező fogadtatásra talált Kelet-Európában, s három fő területre összpontosít: kereskedelem, beruházás és közlekedés.
A kereskedelem ugyan jelentős mértékben nőtt az elmúlt öt évben – 2016-ra 58 milliárd dollárra emelkedett az árucsere-forgalom –, mégis messze elmaradt a kitűzött százmilliárd dolláros céltól. Nőtt a Kínába irányuló kelet-európai szállítások volumene is, a kereskedelmi mérleg nyelve azonban tartósan és mélyen Kína felé billen.
A kínai kereskedelem túlnyomórészt öt országgal (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) bonyolódik, ez 80 százalékát adja a térséggel folytatott árucserének. A még nem EU-tag délkelet-európai országok fejletlen piacaival gyér a kapcsolat: a forgalom értéke 2015-ben mindössze hárommilliárd dollárt ért el, ennek a fele is Szerbiával realizálódott. Európai kontextusba helyezve a kereskedelmet, Kelet-Európának csak szerény szelet jut az 514 milliárd dolláros tortából.
A beruházások terén is öt preferált ország emelkedik ki a régióból: Csehország, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, ezek a térségbe irányuló közvetlen kínai befektetések (FDI) 95 százalékát vonzották az elmúlt néhány esztendőben. A 2016-ban eszközölt beruházások értéke hat-nyolc milliárd dollár között mozog.
A beruházások fő célterülete az infrastruktúra-fejlesztés, illetve az ezzel kapcsolatos felvásárlások. Szükség lenne azonban több zöldmezős beruházásra, ezekből jelenleg csak néhány projekt indult el – elektromosautó-gyár Magyarországon, vasútiszerelvény-gyártás Bulgáriában és ingatlanfejlesztés Horvátországban. A tizenhat országban megvalósuló beruházások támogatására Peking ötszázmillió dolláros alapot hozott létre.
A kelet-európai térséget gyorsan fejlődő piacnak tartják, bár ide a globális FDI-nek kevesebb mint 1,5 százaléka jut. Ráadásul a beruházások jó része nem is Kínából, hanem az EU-ból és az Egyesült Államokból érkezik. A Balkánon csak Szerbiára korlátozódik a kínai tőke érdeklődése.
Mivelhogy Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa része az Egy út, egy övezet kínai elképzelésnek, két fő útvonal is átszelné a térséget: a szárazföldi selyemút és gazdasági övezete, valamint a tengeri szállítást is magában foglaló balkáni selyemút. A kínaiak Lengyelországnak és Magyarországnak is csomópontszerepet szánnak.
