Számszimbolika hattól tizenkettőig

„Amint a hétköznapi ember erőfeszítést tesz a felemelkedésre, mágikus és spontán módon feltöltődik a krisztusi gyógyító erővel és mindazokkal a gyönyörű tulajdonságokkal, amelyeket inkarnációk hosszú során át épített be valódi lényébe, a mennyei testbe.” (Balogh Béla: A végső valóság)

Hat

Nem nehéz belátni, hogy ez a szimbólum a felfelé, illetve lefelé irányuló egyenlő oldalú háromszögek egyesülése révén jön létre. Szimbolikus tartalma is megfelel a két ellentétes irányú erő találkozásának és szövetségének. Amikor ez a két aspektus egymással fedésbe kerül, megszületik a kozmikus egyensúly, a mesterlélek. Ennek a jelképe ez a hatágú csillag. A felfelé és lefelé mutató erők, energiák tökéletes egyensúlya, a földi és isteni világ szövetsége, a megtalált út, a megvilágosodás, a harmónia. A mesterlélek isteni örökségének tudatában van, nem ismer félelmet, tudja, hogy az Univerzumban semmi nincs, ami árthatna neki. Egyszerű, igénytelen, segítőkész, minden életet értéknek tekint és tisztel. Soha nem kérkedik azzal, amit elért, szerény és alázatos.  Olyan, mint Jézus Krisztus.

A hatágú csillagnál a hármassággal találkozunk, az isteni erők hármasságával és ezek visszatükröződésével, az örök és a mulandó összekapcsolódásával, a világmindenség ideájával és a teremtés megjelenésével, az elkészült világgal. Ebből a szemszögből nézve a hatágú csillag ugyanúgy jelenti az ősi jót, mint az ősi rosszat, egyik azonban feltételezi a másikat. Akárcsak a keresztnél: csak a pozitívnak a negatívval való egyesítése hozza létre a világ felépítését. Az egyiptomiak számára a hatágú csillag egyben misztikus nemzésszimbólumként is szolgált, a tűz és a víz egyesítésének jeleként. Ez a jel ma is a misztikus esküvő jelképe.

Hét

Számok bűvöletében: Vajon miért pont hét napból áll egy hét? És miért hét szín alkotja a szivárványt? Véletlen-e, hogy hét feje van a sárkánynak, és hetedhét országot bejárva lehet csak legyőzni? Egyszerű véletlenek ezek, vagy valamiféle misztikum övezi a hetes számot?

A hetest szinte minden kultúrában szent számként tisztelték. Hét foka volt a sámánlétrának, hét mennyországot, hét bolygót és a világfának hét ágát különböztették meg. A mesebeli sárkánynak ennyi feje van, a zenei hangsorban ennyi hang található és a szivárvány is ennyi színből áll. Egyiptomban a hetest az örök élet szimbólumának tartották. A keresztény tradíció három isteni és négy sarkalatos erényt állít szembe a hét fő bűnnel. A magyaroknak hét vezére és hét törzse volt, ami szakrális jelentőségű, és az isten által küldöttekre utal.

Hetes szám. Az antik világ asztrológusai hét szabad szemmel látható, vándorló égitestet tartottak számon, és rajzoltak bele a képletekbe. Ezért nevezzük őket ősbolygóknak. Ezek észrevehetően változtatják a helyüket a többi égitesthez viszonyítva. A szabad szemmel is látható ősbolygók a következők: a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz.

A naptár hét napja

E bolygók jelképisége összhangba hozható a naptári hét napjaival.

Az asztrológusok szerint a Hold napja a hétfő; a Marsé a kedd; a Merkúr napja a szerda; a Jupiter napja a csütörtök; a A bibliai teremtés hét napjával, a szivárvány hét színével, a hét csakrával, hétfejű sárkánnyal, és egyéb mitológiákban, és mondákban található hetesszámú egyéb előfordulással. A hét mindenképpen ősi, ezotérikus szám.

Vénuszé a péntek; a Szaturnuszé a szombat; a Nap napja a vasárnap.

Akik félelemmel tekintenek a hetes számra, azért teszik, mert szerintük minden nehézség, gond és baj hétévenként jelentkezik erőteljesebben. Például a hetedik év vízválasztó egy párkapcsolatban, amit ha túlélünk, együtt maradunk – mondják. Sőt, azt a megállapítást is sokszor hallhatjuk, hogy hétévente lecserélődnek a sejtjeink, így megváltozik az ízlésünk, és részben a gondolkodásunk, szemléletünk is. Ezzel az elmélettel pedig párhuzamba állítják azt is, hogy a nagy változás hatására szerencsétlen dolgok történnek velünk. Talán ezek a félelmek szülték azt a sok negatív mesehőst, kifejezést és szólást, amelyek mára már beépültek a köznyelvbe, és ezért el sem gondolkodunk az eredetükön? Ilyenek például a heten, mint a gonoszok, hét szűk esztendő, hétpróba kifejezések, vagy akár az a babona, hogy ha eltörünk egy tükröt, hét évig nem lesz szerencsénk.

A hetes szám a testünkben.

Tény, hogy néhány változás valóban hetes ciklusokban zajlik le szervezetünkben. Például bőrünk elszarusodott felső rétege mintegy hét nap alatt, hajkoronánk pedig hét év alatt újul meg teljesen. Nagyjából hét hónapos korunkban nőnek ki az első tejfogaink, amelyeket aztán hétéves korunk környékén veszítünk el. A kislányok körülbelül tizennégy éves korukban válnak biológiai értelemben nővé, és negyvenkét éves (6×7) koruktól kezdve várható, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a nem kívánt klimax. A sejtek aktivitása pedig a hetedik „X” után kezd hirtelen csökkenni. Végül még egy érdekesség: az ember memóriája hét különböző szót tud egymás után megjegyezni.

A sorsfordító hetes.

Az asztrológia szerint az a bolygó, amely a hetes számmal leginkább összefüggésbe hozható, a Szaturnusz, amelyet „sorsbolygónak” vagy a „végzet bolygójának” is neveznek. Amikor megjelenik a horoszkópunkban, mindig valami nagy, jelentőségteljes változást hoz. A Szaturnusz körülbelül huszonnyolc év alatt tesz meg egy teljes kört pályáján, ekkor visszatér, és a többi bolygóval együtt ugyanolyan pozícióba rendeződik, mint amilyen felállásban a születésük pillanatában volt megfigyelhető. Megjelenése mindig valamilyen újdonságot, változást hoz, amellyel megbirkózni nagy kihívás és sorsfeladat. Olyan tulajdonságainkat formálja át, amelyek a megjelenéséig nem voltak az erősségeink, és amelyben fejlődnünk kell. A Szaturnusz hétévente tesz meg negyed kört, ekkor is megjelenik asztrológiai képletünkben. Ezen hétéves periódusok nehézkesebb, problémásabb időszakkal kezdődnek, melynek során sikertelenebbnek érezhetjük magunkat, sok a megoldandó feladat, és túl nagy a megpróbáltatás. Ha végiggondoljuk, hogy fejlődésünk során melyek voltak életünk fő szakaszai, valóban azt láthatjuk, hogy körülbelül hétévente zárul le egy-egy ciklus, és indul egy kezdeti nehézségekkel teli új időszak. Az első hét év a boldog gyermekkor időszaka, majd meg kell birkóznunk az iskola adta kihívásokkal. Tizennégy éves korunk környékén a kamaszodás problémáit kell leküzdenünk, huszonegy évesen pedig a felnőtté válás gondjaival szembesülünk. Majd eljön a kritikus huszonnyolcadik év, a nagy feladatok és sorsfordító döntések ideje.

A vallásokban is szerepel

Aki valamelyest ismeri a Bibliát, tudja, hogy a hetes szám nemegyszer előfordul benne. Attól függően, hogy ki melyik nézetet érzi igaznak: szerencseszámnak vagy éppen balszerencsésnek tartják. Ez a teremtés száma, de gyakran nevezik Isten számának is, mert hét nap alatt teremtette a világot. A hét pecsét feltörése hét angyal jelenlétében történt a Jelenések könyvében. Hét bő esztendőt pedig hét szűkös év követett József történetében, Mózes I. könyvében. Sőt, főbűnből is pontosan hét van a katolikus vallás tanításai szerint. A lámaizmust gyakorló tibetiek szerint is mágikus szám a hetes, mert pontosan negyvenkilenc (7×7) napból áll a lélek köztes állapota, vagyis az az átmeneti időszak, amely a haláltól a lélek új alakban való megjelenéséig tart. A héber vallásban a hetes a tökéletesség száma, amely a harmóniát és teljességet hordozza. A hetes szám utalhat a fáraók hét lelkére az egyiptomi vallásban, akik hasonlóan, mint a druidák, hét lélekben, illetve hét énben hittek. Végül érdemes megemlíteni a hetes szám központi jelentőségét az ősmagyaroknál is. Az ugorok a hetes számrendszert használták, erre utal a magyar, vogul és osztják nyelvekben az, hogy a hét nemcsak számot, hanem hét napból álló időtartamot is jelöl. És ki tudja? Talán innen származtatható a hétfejű sárkány, a hetedhét ország, és többek között a hét vezér kifejezés is.

Nyolc

A nyolcas az első valódi szám köbe és az első szám négyzetének kétszerese, felosztása után egyenlő páros számokra (8=4+4, 8=2+2+2+2) tagolódik, ezért a görögök elnevezték az igazság számának. A püthagoreusok nézetében a világmindenség egy dupla négyesre építkezik, Timotheusz (Szent Pál tanítványa) szerint a nyolcas maga a mindenség, mert a földet nyolc ég öleli körbe. Eratoszthenész (i.e. 275-195) görög tudós és költo pedig a négy elem négyszeres polaritásának vélte e számot.

Az aztékok mitológiájában a nyolcas képzetével társították az alvilágba vezető utat, mert azt hitték, hogy az elhunytnak az alvilágig nyolc sivatagon és nyolc hegyen kell keresztülmennie. Az óizlandi Ódin isten szürke szőrű lova a nyolclábú Szleipnir. Athénban a Thészeusz tiszteletére rendezett ünnepséget minden évben a püanepszión hónap nyolcadik napján tartották, ezen a napon szabadultak meg az athéni fiatalok Minótaurosztól, a bikafejű, embertestű szörnytől. Minden hónap nyolcadik napját Poszeidón isten tiszteletének szentelték. Plutharkosz (46-120) görög történetíró szerint azért ezt a napot, mert a nyolcas szám fejezi ki leghűebben Poszeidón tántoríthatatlan, sziklaszilárd hatalmát.

A zsidóknál az áldozati juhot a nyolcadik napon áldozták fel. A felszentelési ünnepükön nyolc gyertyát gyújtottak. Nyolc napra egészült ki a sátoros ünnepük, amellyel a pusztai vándorlásnak adóztak. Noé bárkájában nyolc lélek menekült meg, és Ráhábot tartották a nyolc próféta anyjának. A fiúgyereket nyolcadnapon metélték körbe, ezt a kultikus beavatkozást Jézuson is születése után a nyolcadik napon végezték el. A keresztény mitológiában az arkangyalok az angyali kar nyolcadik helyét foglalják el. Jézus hegyi beszédében nyolcféle boldogságot sorolt fel.

A buddhisták e számmal jelölték a Nirvánába, a szenvedések megszüntetéséhez vezető utat, melyet nyolcas felosztása miatt „nemes nyolcrétű ösvénynek” neveznek.

Kilenc

 

A kilencet a tökéletesség számának tekintik, mivel a sok kultúra által „isteninek” vélt hármas szám háromszor van meg benne. A druidáknak kilenc beavatási fokozata volt, és a hármashoz hasonlóan ezt is szent számnak tartották.

Néhány mitológiában, többek között a germán népeknél nem hét, hanem kilenc égi vagy alvilági szférát különböztettek meg. Ennyi angyali szféra van, és kilenc hónapig tart a terhesség az embernél. Ez a szám a Mars hatása alatt áll. A kínai számszimbolikában a kilences a sárkány száma.

Tíz

Tízes szám a Bibliában: A teljesség, a tökély és a nemzetek teljességének, felelősségének a száma. Ábrahám Szodomáért úgy könyörgött az Úrnak, hogy ha csak tíz igaz embert talál a városban, ne pusztítsa el (1. Móz. 18,32). Tíz csapás érte Egyiptomot Izrael népe kiszabadulása előtt. Isten tíz parancsolatot adott a választott népnek. Jézus tíz leprást gyógyított meg, de csak egy ment vissza hozzá hálát adni (Luk. 17,11-19).
A 10-es a pythagóreusoknál a Legszentebb, a Tökéletesség, a Kozmosz rendjének száma, a tetraktüsz (1+2+3+4) volt.

Testi szint: Kétszer öt, vagyis 10 láb és kéz ujjunk van. Tízes számrendszerben számolunk.

Tizenegy

Tizenegy: A rendetlenség, a tökéletlenség száma. A tizenegy megközelíti a földi rend és igazgatás tizenkettes számát, de nem éri el azt. Ezért a számszimbolikában gyakran a tökéletlenség és rendetlenség száma.

(http://www.ujkelet.ro/elso-kezbol/szamszimbolika-a-biblia-alapjan-2.html)

 Bizonyos, hogy a 11-es szám jelentős szerepet játszott néhány iniciatikus szervezet szimbolizmusában; többszöröseit illetően csak arra emlékeztetünk, hogy a héber ábécé betűinek száma 22, és ismeretes e szám jelentősége a Kabbalában; a 33-as szám Krisztus földi életének éveit jelöli, s találkozunk vele még a szabadkőműves Rózsakereszt szimbolikus életkorában, valamint a Skót Szabadkőművesség fokozataiban is. 66 az arabban Allah nevének teljes számértéke, és 99 az Istenre vonatkozó főbb jelzők száma az iszlám hagyományban. Kétségkívül lehetne még számos más hasonlóságot találni. A 11-esnek és a többszöröseinek különböző jelentésein kívül, annak Dante általi alkalmazása a szó legszorosabb értelmében valódi „ismertetőjel”.

 Tizenkettő

Tizenkettes a kozmikus rend és az üdvözülés szimbóluma. Míg a szakrális hét a három és a négy összege, a tizenkettő ugyanezen számok szorzata. Mint a harmadik és utolsó négyesség, a tizenkettes teljessé teszi az isteni rend megnyilvánulási lehetőségeit a Földön az Istennel való együtt-teremtés által.

Tizenkét apostol

Jézus tanítványai közül kiválasztott tizenkettőt, és apostoloknak nevezte el őket. Gyakran csak egyszerűen Tizenkettőnek nevezi a szöveg a tizenkét apostolt. A tizenkettes szám Izrael tizenkét törzsére utal.

A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia. Jakab és testvére János, Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté. A vámos Jakab, Alfeus fia és Tádé. A kánai Simon és a karióti Júdás, aki később árulója lett.

A Tizenkét olümposzi isten, vagy más néven a Dodekatheon, a legfőbb isteneinek csoportja, akik a hegy legtetején éltek.

Asztrológiában a tizenkét csillagjegy, és a tizenkét életterület (ház)található.

 

Egy kis összefoglalás

 

Mi az, hogy analógia?

Az analógia hasonlatot jelent, párhuzamos jelentést takar az egyes elemek között. Ez is az élet jelenségeinek a felosztása, csoportosítása, de nem az iskolában tanult, megszokott, természettudományos módon történik. A Vénusz asztrológiai analógiájához tartozik: földi szeretet (erosz) a szexuálisan vonzó nő, az édesség, pénz, a rózsa, és a rózsaszín, rózsaillat, a péntek, a vese, véna, a női csípő stb. Lényeges tulajdonságuk, hogy egymással felcserélhetők. Tehát, ha szépség és harmónia hiányunk van, anyagi szinten édességgel is pótolhatjuk azt. A cukorbetegség is Vénusz hiánybetegsége.

Mi az analógiás csoportosítás?

Az analógiás csoportosítás egy csoportba tömöríti a tudományosan nem összekapcsolható dolgokat, például a Hold analógiájához tartozik az anyaság, a macska, a mágia, a folyadékháztartás stb…

Összetartozásukat inkább érzékelni lehet, mint hagyományosan tudományos módon igazolni. A valóságban, a reális életben felcserélhetők egymással. Holdhiány esetén a macska közelségét keressük.

Mi a szimbolika?

A világegyetem törvényeinek emberi léptékű megjelenítése. Ez megjelenhet szavakban, képekben, számokban.