Hová tűnt a magyarországi zöldségtermesztés?

Tartós jelenség, hogy a mindennapi ételekhez felhasználható petrezselyem gyökér tartósan magas árban kapható. 1500- 2000 Ft az ára. Ilyen – húsárban lévő zöldségek – is többnyire csak német, holland termelői területekről érkeznek.

Már lassan több a külhoni származású zöldség-gyümölcs, mint a hazai az élelmiszerüzletek polcain. Ennek egyik oka, hogy a gazdák többsége felhagyott a termesztéssel, mert az jelentős befektetést és élőmunkát igényel. Az egyszerűbb utat választják: aki teheti gabonát termeszt. Ugyanakkor kissé még növekszik is a zöldség-gyümölcs fogyasztás Magyarországon.

Eltűnt a legtöbb valaha híres bolgárkertészet, és velük együtt maguk a bolgárkertészek is. Ugyanakkor a magyarországi zöldség-gyümölcs termőterületek is visszaszorultak. Ennek számos oka van. Egyebek mellett az egyre drágább élőmunka, az ágazat magas tőkeigénye is, emellett a szántóföldi növények termesztését kiemelten kezeli az uniós és nemzeti támogatási rendszer is, a zöldség-gyümölcsfogyasztással szemben.

A zöldség-gyümölcs ágazat részesedése az Európai Unió mezőgazdasági termelési értékéből 17 százalékos, miközben a támogatásoknak mindössze 3,5 százaléka jut az ágazatra – hívta fel a figyelmet egy minapi előadásában Raskó György.

A közigazgatási tapasztalatokkal is bíró agrárközgazdász-vállalkozó azt a megdöbbentő tényt közölte, hogy napjainkra odáig fajult a helyzet, hogy jó néhány magyar agrárvállalkozó már Marokkóban termeltet, például görög görögdinnyét, Spanyolországból pedig nálunk is megtermő zöldségeket, gyümölcsöket importálunk. Amíg az importált zöldségek mennyiségi aránya a hazai fogyasztásban 3 százalék alatt volt, addig mára elértük a 25 százalékos szintet.

A zöldségágazat, beleértve a termesztett gombát is, korábban évente 1,8-2,1 millió tonna termést adott. Jelenleg ez a mennyiség alig éri el az 1,5 millió tonnát. Egy másik adatsor arról tanúskodik, hogy 2000-2014. között a zöldség-gyümölcs fogyasztás 216 kilóról 106 kilóra zsugorodott.

A magyar zöldség és gyümölcs legnagyobb felvevőpiaca Németország, különösen a zöldpaprika, a friss paradicsom és a meggy kedvelt. Egyébként összességében a vezető exporttermékünk: a csemegekukorica. Viszont az étkezési alma kivitele drasztikusan csökkent. A földművelésügyi kormányzat viszont csak látványos jövőképet fest fel – vélik a szakértők.

A tárcánál elkészítették a Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiát, amelynek az a célja, hogy az ágazat jelenlegi évi 2,5 millió tonnás évi átlagos termelését 1,0 millió tonnával megemelje – közölte a napokban egy szakmai konferencián a tárca parlamenti államtitkára. A kormányzati elképzelések szerint a stratégia eredményeként a zöldségtermesztés termésátlaga 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztésé 70 százalékkal emelhető. Magyarországon a hektáronkénti termésmennyiség az uniós átlag fölé emelkedik, amely önmagában 100 ezer új munkahely megteremtéséhez járulhat hozz. A többletfoglalkoztatás 80 százaléka egyébként a termesztésben, míg 20 százaléka a feldolgozóiparban jöhetne létre. Agrárszakemberek azonban ennek a programnak sem jósolnak nagyobb esélyt, mint a 2010. után meghirdetett sertésstratégiának. Akkor a kormányzat azt ígérte, hogy a 3 millió darabos állományt 10 év alatt 6 milliósra bővíti, s az eredmény közismert: a helyzet az elmúlt hét évben még romlott is.

A helyzet orvoslására Sallai R. Benedek 20 pontos javaslatcsomagot állított össze, amelyben a zöldség-gyümölcstermesztés gondjaira is kínált megoldási lehetőségeket, de a kormánypárti többség az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában még napirendre sem engedte felvenni a pontokat. Holott drámai tendenciák bizonyítják, valamit tenni kellene – figyelmeztetett az LMP szakpolitikusa. A javaslat-csomagban – egyebek mellett szerepelt az Élelmiszer Könyv átalakítása – oly módon, hogy külföldi származású terméket csak a nemzetközi minőségi szintnek megfelelően lehessen forgalomba hozni.

A zöldségágazat, beleértve a termesztett gombát is, korábban évente 1,8-2,1 millió tonna termést adott. Jelenleg ez a mennyiség alig éri el az 1,5 millió tonnát. Egy mások adatsor arról tanúskodik, hogy 2000-2014. között a zöldség-gyümölcs fogyasztás 216 kilóról 106 kilóra zsugorodott. (nepszava.hu)

Míg 2004-ben több mint 2 millió tonna zöldséget takarítottak be Magyarországon, addig tavaly már csak 1,5 millió tonnát. A legkritikusabb év 2010 volt, ekkor majdnem felére csökkent a betakarított termés tömege a 2004-es adatokhoz képest.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük